Happy-House Társasházkezelés

Mit is tudok nyújtani – mihez értek

mihez értek

Ez a blog konkrétan azért született, hogy a kedves olvasó kapjon egy részletesebb információt arról hogy mihez értek még a pénzügyeken túl. Sok háznál tapasztalom, hogy a bemutatkozó találkozás alkalmával fürkészgetik a tulajdonosok hogy vajon ez a törékeny hölgy milyen műszaki ismeretekkel rendelkezik mint közgazdász, hogy is fog tudni a háznak segíteni a technikai problémáival. Hát ez a blog ezt hivatott felsorakoztatni, mert hogy van műszaki tapasztalatom bőven 🙂

Mint sokan az én korosztályomból, én is a nagymamámtól tanultam kézműveskedni, elsősorban kötni, horgolni, kb olyan 8-10 éves koromban. Aztán elkezdett érdekelni a varrás, mert szaporább, egy óra alatt egy kész ruhát létre lehet hozni. 12 éves lehettem amikor megkaptam az első kis kézi varrógépemet. Varrtam magamnak, egyre többször 🙂 Hát így indult.

2005-ben úgy alakult az életem, hogy meg kellett nézzem pár évig hogy mire is költök. Ekkor kezdtem el megtanulni minden olyan szakmát, amit én csak kézműveskedésnek éltem meg. Kifestettem az első lakásomat és készítettem néhány bútort méretre. Megterveztem mit is szeretnék, lerajzoltam, kiméreteztem a lapokat, majd elruccantam -akkor még az Obiba- és levágattam. Egy hét múlva hazavittem, felcipeltem a harmadikra és összefúrkáltam. Emellett lestem a burkolókat és a többit szakit, és kérdezősködtem mit miért és hogy csinálnak. stb

Miután így vagy úgy de minden sikerült, leginkább a maximalizmussal párosított türelmes kreativitásomnak köszönhetően, elkezdtem nagyjából bármibe is belevágni. Sok-sok év, 2 költözés és rengeteg munka után a korábbi lakásaimban, rengeteg tapasztalatra tettem szert komolyabb szinten. Ezt a mostani házban is tudtam kamatoztatni, így kb 3-4 féle szakemberrel megúsztam a felújítást a nulláról, mert minden mást én megcsináltam.

A ház 1940-ben épült, én jó állapotúnak vettem, de aztán kiderült hogy annyira nem az, így hát kb tégláig szétvertem. A födémről belapátoltam több mázsányi döngölt földet zsákokba, hogy a tetős tudja csinálni a födémjavítást – természetesen nem én hordtam le. Ajtókat kibontottam, parkettát felszedtem (ebben volt segítségem), csempét levertem, fürdőszoba ablakot kiszedtem, odébb raktam, természetesen a nem létező áthidalókat a nyílászárók fölé pótoltam stb.

Mialatt az aljzatszigetelés készült a gépészettel együtt és az aljzatot lebetonozták a szakik, addig volt pár hetem kiírtani a dzsungelt a hátsó és első kertből. 60 cm mélységig felástam mindent, kiszedtem a borostyánt és egyéb gazokat a kertből, majd síkra húztam és befüvesítettem. A szélére pedig virágágyás került.

Vakolni itt vakoltam először, gyakoroltam picit. Az aljzatkiegyenlítés egyszerű volt, google a barátunk, és persze a tüskés henger :). A burkolás pedig türelemjáték, de abban már volt tapasztalatom, mert azt már az előző lakásaimban, sőt családnak is csináltam. A legidőigényesebb feladat pedig a ház bútorzatának megtervezése és elkészítése volt. Ebben büszkén mondhatom, hogy már 20 éves tapasztalatom van. Az egyedi méretre gyártott bútornak pedig minőségben párja nincsen.

Na a csempézés és a padlólapozás nem volt a kedvenc feladatom, igazi türelemjáték, fontos a megfelelően aládolgozott vízszigetelés. Alig vártam, hogy eljussak oda hogy már csak a zuhanykabint kelljen felfúrni. Majd jöhetett a vizes által bekötött mosdó alá a kis szekrény tervezése, mert nem bíztam az 8 cm-es falban ami tartotta, így alátámasztottam egy szekrénnyel 🙂

Hát ez nem akkora nagy művészet, de annál élvezetesebb. Iszonyat haladós, látványos eredménnyel. A megfelelő rétegrend betartásával még elrontani sem lehet. Mondjuk a cseppálló parketta a hátsó szobában picit jobban megdolgoztatott, annak picit más a lerakási technikája.

Ez volt az egyik legkedvesebb munkám. Miután a csempe fel, a padlólap pedig lekerült, megterveztem a konyhabútort. Most már egy szupi lapszabászatba járok 🙂 Levágták, hazavittem, összeraktam, kivágtam a mosogató helyét, felfúrtam a felső tagokat, stb, stb. A maradék konyhapultból készült a konyhaasztal. Szerintem menő lett 🙂

Miután az ablakosok egy kisebb vagyonért akarták visszajavítani a régi redőnyök kiszerelése után maradt krátereket és a szétbombázott ablakkereteket, ennek is nekiugrottam én. Mondjuk előtte elmélkedtem egy fél évet hogy is oldom én ezt meg, de aztán egyesével nekiláttam, és már csak egy van hátra 😀

Természetesen a külső szigetelés vastagsága miatt új ablakpárkányok kellettek… néha jó lenne előre gondolkodni. Nem tettem, így újakat vettem, vágtam, helyére tettem.

Pöppet átlátszott a hálós kerítés, a szomszédok picit nehezen viselték a sok port, így csináltam egy csini teljesen zárt wpc kerítést. Elöl új betonalappal. Hátul a meglévőt újítottam fel és tettem ázásmentessé egy kis betonfestékkel. Vannak kétségeim, de azért reménykedem, hogy sokáig fog tartani, mindenesetre 2 éve már áll 🙂 és ott a cuki veteményesem is 🙂

A kőműves szükséges ajtórést bontott, én szükségtelent falaztam be :). Volt olyan luk amit 2.5 évig néztem, de végül elkészült az is.

Miután azt hiszed hogy már csak apróságok vannak hátra akkor jössz rá hogy uh, ennek sosem lesz vége. Szóval függönyvarrás, karnisfúrás, élvédőzés, festés, ajtók melletti javítások, egy kis beázó szénledobó fedél újragondolása -zsaluzás, betonozás, zsindelyezés-, lépőkövek lerakása a kertbe, kerti csap flórakosárból stb stb végtelen történet 🙂

Hasonló cikkek